A kivizsgálás során keressük a hibát a reproduktív rendszerben. Hogy a rendszer jól működjön, elengedhetetlen:
A hivatalos álláspont az, hogy ha rendszeres együttlét mellett nem fogan meg a baba 35 éves kor alatti nő esetén 1 éven belül, illetve 35 éves kor felett 6 hónapon belül, el kell menni egy meddőségi konzultációra és kivizsgálásra, ahol kivizsgálják, hogy mi lehet a probléma.
Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor érdemes hamarabb orvoshoz fordulni. Ilyen például az,
Az ovariális rezerv annak a felmérése, hogy a petefészek várhatóan milyen mértékben képes megtermékenyítésre alkalmas petesejteket létrehozni. Az alábbi tesztekkel a petesejtek minőségét azonban nem tudjuk vizsgálni, és azt sem tudjuk megmondani, hogy mennyi petesejt van még a petefészekben, amely alkalmas lesz a megtermékenyítésre. Ez azt jelenti, hogy azt sem tudjuk megmondani a tudomány jelen állása szerint, mennyi idő van még hátra, mielőtt a petefészek kimerül, azaz amikor megszűnik a hormontermelés és a nő a változókorba kerül.
A petesejt minőségének egyelőre a legjobb fokmérője az életkor. Csak abban az esetben kaphatnánk információt a petesejt minőségéről, ha a petesejteken, illetve az abból létrejött embrión végeznénk genetikai teszteket (PGS-t), ami egyelőre Magyarországon nem engedélyezett.
A petefészekekben található tüszők mennyiségével kapcsolatban az AMH, anti-müllerian hormon vizsgálatával juthatunk több információhoz. Az AMH, a petefészekben a tüszők által termelt hormon, és általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a szintje, annál több tüsző van a petefészekben, és minél alacsonyabb a szintje, annál kevesebb.
A ciklustól függetlenül, vérvétellel vizsgáljuk. Az AMH meghatározásával nem tudjuk megmondai, mekkora esélye van egy párnak, hogy természetes úton megfogan-e a baba, de meddőségi kezelés során segít abban, hogy a megfelelő dózisú kezelést adjuk.
Ha természetes úton szeretnénk teherbe esni, nem érdemes AMH-vizsgálatot végezni, mert az alacsony AMH értékű nők ugyanannyi idő alatt lesznek várandósak, mint a magas AMH-júak. A legutóbbi vizsgálatok alapján azonban elképzelhető, hogy a nagyon alacsony AMH és a korai vetélések előfordulása között van összefüggés.
A lombikkezelésben az AMH alapján meg lehet becsülni, hogy a kezelést követően hány petesejtet tudunk leszívni, ami viszont korrelál a kimenetellel, minél több a petesejt, annál nagyobb az esély, hogy megfogan a baba.
A petesejt minőségét tehát nem tudjuk meghatározni az AMH alapján, de segít abban, hogy eldöntsük, mennyi hormont adjunk ahhoz, hogy a kezelés végén a megfelelő számú petesejtet le tudjuk szívni.
A meddőség gyakori okai a tüszőéréssel kapcsolatos rendellenességek. Ha ilyen probléma áll fenn, a tüszőérést stimuláljuk, vagy magát a folyamatot hormonálisan támogatjuk. Számos kezelési stratégia áll rendelkezésre.
A vizsgálatra itt tudsz bejelentkezni.
Az alapvizsgálatok közé tartozik, hiszen a meddőségi kezeléseknek az alapja, hogy tudjuk, átjárhatóak-e a petevezetők. Ha a petevezetők nem átjárhatóak, akkor lombikkezelést végzünk. Amennyiben átjárhatóak, és a páciens életkora megengedi, ovulációindukcióval, illetve inszeminációval növelhetjük a teherbeesési rátát.
Egy normális anatómiájú, egészséges petevezető lehetővé teszi, hogy az ondó szabadon átjuthasson a petesejthez és a megtermékenyített petesejt eljuthasson a méhhez, ahol a beágyazódás megtörténik. Meglehetősen ritkán okoz tüneteket egy petevezeték-elzáródás, ezért a páciens valószínűleg nem tud róla. Az első rutinvizsgálatok közé tartozik.
A petevezeték-elzáródás egyik leggyakoribb oka lehet egy korábbi fertőzés, amelyet nem kezeltek vagy nem ismertek fel. Ezek közül a leggyakoribb a kismedencei gyulladás. A szexuális úton terjedő betegségek, mint például a chlamydia vagy a gonorrhoea, szintén felelősek lehetnek a kórkép kialakulásáért.
A HyCoSy a petevezetők átjárhatóságát és rendellenességeit vizsgáló eljárás. Egy hüvelyi ultrahangos nőgyógyászati vizsgálathoz hasonlítható. A vizsgálat időtartama körülbelül 15 perc.
A vizsgálat során a méh üregébe a nyakcsatornán keresztül egy kis katétert helyezünk be, és a katéteren keresztül juttatjuk be a speciális kontrasztanyagot a méh üregébe. A kontrasztanyag segítségével „láthatóvá” válnak a petevezetők, így jól tudjuk vizsgálni. Amennyiben a petevezető átjárható, a kontrasztanyag a hasüregbe jut, onnan pedig felszívódik. A HyCoSy vizsgálattal nemcsak a petevezetők átjárhatóságát, hanem a méh üregét is vizsgáljuk (lsd. SIS), mindezt 3 dimenziós rekonstrukciós képek segítségével, amely segít a diagnózis felállításában.
Általában a ciklus 5. és 12. napja között végezzük el a vizsgálatot, amikor már nincs menstruációs vérzés, de még nem történt meg az ovuláció (tüszőrepedés). A vizsgálat, amennyiben a petevezetők átjárhatóak, nem fájdalmas, a beavatkozás előtt, amennyiben a páciens kéri, adunk NSAID típusú fájdalomcsillapítót, amely csökkentheti a vizsgálat során ritkán fellépő menzeszszerű görcsöket.
A beavatkozás után fél órával haza lehet menni, majd az azt követő napokban kevés pecsételő vérzés jelentkezhet. A vizsgálat egyetlen ritka szövődménye a méh heveny gyulladása, az endometritis. A hüvely nem steril közeg, ezért előfordulhat, hogy a katéter felhelyezésével kórokozó baktériumok kerülnek a méh üregébe. Általában alhasi fájdalommal és magas lázzal jár, antibiotikummal jól kezelhető.
A vizsgálatra itt tudsz bejelentkezni.
Ezt a vizsgálatot a rendelőnkben nem végezzük, mert létezik ennél az eljárásnál modernebb eljárás a petevezetők és a méhüreg vizsgálatára, amely kevésbé megterhelő a páciens számára, és nincs röntgensugárzás. A vizsgálat során egy radiográfiás kontrasztanyagot fecskendeznek be a méhüregbe, majd egy röntgenfelvételt készítenek, így vizsgálják a méhüreget és a petevezetők elhelyezkedését.
Ez az eljárás is a petevezetők átjárhatóságának vizsgálatára szolgál. Egy kis metszést ejtünk a köldök alatt, amelyen keresztül egy kis, rugalmas csövet vezetünk be a hasüregbe, amely tartalmaz egy fényforrást és egy kamerát (laparoszkópot). A kamera a has vagy a kismedence belsejéből képeket közvetít egy képernyőre. A méhnyakba egy eszközt helyezünk fel a hüvelyen keresztül, amelyen keresztül kontrasztanyagot fecskendezünk a méhüregbe (metilén kék festék). Amennyiben a laparoszkópia során a petevezető átjárható, a kék festék megjelenik a hasüregben.
A laparoszkópia elvégzése során a hasüregben vagy a kismedencében lévő szerveket megvizsgáljuk, így az átjárhatósági vizsgálat mellett különféle elváltozásokat is tudunk diagnosztizálni. Beleértve az endometriózis talaján kialakuló összenövéseket, a kismedencei gyulladást vagy a miómákat. Sebészeti beavatkozások elvégzésére is alkalmas, mint például az összenövések oldására, az endometriózis, miómák sebészeti eltávolítására.
A vizsgálatra itt tudsz bejelentkezni.
A SIS vizsgálat a méhüreg rendellenességeit vizsgáló eljárás. Egy hüvelyi ultrahangos nőgyógyászati vizsgálathoz hasonlítható. A vizsgálat időtartama körülbelül 5 perc. A vizsgálat során a méh üregébe a nyakcsatornán keresztül egy kis katétert helyezünk be, és a katéteren keresztül juttatjuk be a fiziológiás sóoldatot a méh üregébe. A sóoldattal a méh ürege könnyen vizsgálhatóvá válik, a folyadék kiemeli, illetve láthatóvá teszi a méh üregében található rendellenességeket. A méh üregében lehet mióma, polip, összenövések, anatómiai rendellenesség (pl. sövény), de előfordul, hogy a méhnek két szarva, azaz ürege van.
A vizsgálatot általában a ciklus 5. és 12. napja között végezzük, amikor már nincs menstruációs vérzés, de még nem történt meg az ovuláció (tüszőrepedés). A vizsgálat általában nem fájdalmas, kevés időt vesz igénybe, az ultrahang segítségével a méh üregéről 3 dimenziós képeket készítünk, amelyek ugyancsak segítenek a pontos diagnózis felállításában.
A hiszteroszkópia a méhüreg vizsgálatára alkalmas eljárás. Egy keskeny csövet használunk, amelynek végén egy hiszteroszkóp (egy kis látcső/távcső) van. Egy kis kamerát vezetnek be a méhüregbe, műtéti, steril körülmények között. Amennyiben a méhüregben elváltozást látunk az eljárás során, amely lehet mióma, polip vagy sövény, vagy összenövések, akkor azt akár el is lehet távolítani ezzel az eszközzel. A petevezetők vizsgálatára azonban nem alkalmas ez az eljárás.
A méhüreget 3 D-s ultrahanggal is vizsgálhatjuk, amely során fény derülhet a méhüregben lévő elváltozásokra, amely lehet mióma, polip, összenövés. A 3 D-s ultrahangon szépen követhető a méh virtuális „ürege” és az alakja. Vannak olyan formák (pl. a T alakú méhüreg), amelyek nem kedveznek a megtermékenyülésnek.
Az ultrahang vizsgálat segítségével továbbá követhetjük a tüszők fejlődését, az endometrium vastagságát, és látjuk azt, hogy történt-e ovuláció. Emellett látjuk a méh vagy petefészek cisztáit is.
Néhány alapvető vérvizsgálat segíthet diagnosztizálni a hormonháztartás zavarait, amelyek a meddőség hátterében állhatnak. A laborvizsgálatok az FSH, LH, ösztrogén és prolaktin szintet vizsgálják, és a menstruációs ciklus kezdetén kell őket elvégezni, az 1. és 5. nap közötti periódusban, ideális esetben a 3. napon (a ciklus 1. napja a vérzés első napja).
Amennyiben szükséges, és azt a beteg anamnézise indokolja, ezt a laborvizsgálatot más, endokrinológiai vizsgálattal, vérkép vizsgálattal, trombózis vizsgálattal vagy immunológiai kivizsgálással egészíthetjük ki.
A termékenységi problémával küzdő párok körében 30-50 %-ban férfi eredetű a meddőség oka. Ezért a spermiumok vizsgálata alapvető a meddőségi kivizsgálásban és kezelésben. Érdemes minél előbb megnézni, hogy elkerüljük a pár női tagjának szükségtelen vizsgálatát, amellyel értékes időt nyerhetünk.
A spermanalízis a férfi meddőségének diagnosztizálására szolgáló vizsgálat. A teszt számos paramétert mér, de közülük három a legfontosabb:
Ha a fenti paraméterek közül bármelyik is eltér a normálistól, a pácienst andrológushoz irányítjuk, hogy további vizsgálatokat végezzen, és kezelést kezdjen el, amennyiben az lehetséges.
Leegyszerűsítve: ha a spermiumkép jó, nincs teendő. Amennyiben nem tökéletes, a pácienst andrológushoz irányítjuk. Az andrológus egy olyan urológus, aki a férfiak meddőségi kezelésére specializálódott.
Spermiumvizsgálatra itt tudsz hozzánk bejelentkezni.
A férfi meddőség hátterében leggyakrabban a hímivarsejt termelődésének zavarai állnak, amelynek oka lehet
A mintaadás a rendelőnkben, az erre a célra kialakított mintaadó helyiségben történik, önkielégítés útján. A mintát hozni is lehet, azonban ebben az esetben a vizsgálatra váró ondót egy általunk adott vagy gyógyszertárban kapható steril edénybe kell tenni. Testmelegen, belső zsebben szállítva kell behozni a rendelőbe, előre egyeztetett időpontban, hogy a minta feldolgozása azonnal megkezdődhessen. A levételtől számított legkésőbb másfél órán belül a mintát le kell adni a vizsgálatra.
A hímvessző és a kezek alapos tisztítása javasolt a minta adása előtt, főleg azokban az esetekben, ha spermiumtenyésztést is szeretnénk végezni az adott mintából. A spermamintát minimum kettő, maximum öt nap önmegtartóztatás után kell begyűjteni. 2 napnál kevesebb és 5 napnál több idő sem megfelelő. Az ondóvizsgálat eredménye csak így értékelhető megfelelően. Fontos tudni, hogy az ondó első része tartalmazza a spermiumok nagy részét, tehát ha ez nem kerül a vizsgálóedénybe, alacsonyabb spermiumszámot kapunk.
Nehéz megjósolni a teherbe esés valószínűségét csupán a spermavizsgálat eredményei alapján, mivel a termékeny és meddő férfiak spermaparaméterei között jelentős átfedés van. Amennyiben a spermiumvizsgálat eredménye nem tökéletes, a pácienst andrológushoz irányítjuk.
Spermiumvizsgálatra itt tudsz hozzánk bejelentkezni.
Az endometriózis diagnosztikája lehet könnyű (petefészek endometriózis), lehet nehéz (mélyen infiltráló endometriózis). És előfordul, hogy műtét nélkül „gyakorlatilag lehetetlen”. Ilyenek a hashártyán megtapadó endometriális sejtek, szigetek.
A képalkotó vizsgálatok elvégzése és elemzése kifejezetten vizsgálófüggő, ezért jelentős különbségek vannak az általános és az erre a területre specializálódott szakemberek diagnosztikus teljesítményei között. Tapasztalatunk alapján a diagnózist legnagyobb eséllyel az endometriózis diagnosztikájára specializálódott nőgyógyász által végzett kismedencei ultrahang, illetve az erre specializálódott radiológus által végzett kismedencei MRI biztosítja.
Ultrahanggal könnyű látni a csokoládécisztát
Az alábbi képen látható egy normális petefészek ultrahangos képe
A képen egy csokoládéciszta ultrahangos képe látható
Tekintettel arra, hogy a bélendometriózis jellemzően a bélfalat kívülről szövi be, és a bél nyálkahártyát csak nagyion ritkán érinti, a béltükrözés nagyon sokszor nem tudja kimutatni a bélendometriózist. Természetesen erre specializálódott szakemberek kezében ez a vizsgálat is jól működik, de mindennapi gyakorlatunkban béltükrözést csak ritkán javasolunk annak kellemetlensége miatt.
Az endometriózis speciális ultrahangos vizsgálatára itt tudsz bejelentkezni.
Az endometriózisról részletesebben a www.endometriozisrol.hu oldalon olvashatsz.